Létrejön az adásvételi szerződés a vételi ajánlat elfogadásával?

Létrejön az adásvételi szerződés a vételi ajánlat elfogadásával?

2024-06-21 19:41:52
Forrás: ingatlan.com

Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződések tekintetében számos félreértés, téves értelmezés jelenik meg a köztudatban. Sokak számára egy ingatlannal kapcsolatos adásvételi szerződés képe úgy jelenik meg, hogy az a felek az ingatlan megtekintése, átvizsgálása és a közöttük történt előzetes, akár szóbeli megállapodást követően egy ügyvédi irodában az ügyvéd által előzetesen elkészített, írásbeli okiratok aláírásával, és az ügyvéd által történő ellenjegyzését jelenti.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy miként jön létre egy ingatlan adásvételi szerződése.


Mikor jön létre az adásvételi szerződés?

A jog előírásai szerint az ingatlanra vonatkozó adásvétel létrejöttéhez nem kellenek feltétlenül a fentiekben megjelölt, ennél jóval egyszerűbb módokon is létrejöhet egy lakás értékesítésére vonatkozó ügylet.

Meglepő lehet az az információ, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés akkor is létrejön, ha az eladó és a vevő mindennemű ügyvédi szolgáltatás, ellenjegyzés nélkül egy egyszerű fehér papíron leírt megállapodásban rögzítik az ingatlan értékesítésének legfontosabb feltételeit, és ezt akár tanúk jelenléte nélkül is aláírják.

Mit mond a bíróság?

A bíróság gyakorlata szerint az ingatlan értékesítésére vonatkozó szerződés megszületéséhez csupán az szükséges, hogy a felek által aláírt írásbeli dokumentum tartalmazza egyértelműen:

  • az eladó és a vevő személyét
  • az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó megállapodásukat:
    •   az ingatlan egyértelmű beazonosítását és a vételárának meghatározását. 

Az ingatlan eladásával kapcsolatos minden további, bármely fél által lényegesnek gondolt feltétel hiányában is érvényesen létrejön a felek között az adásvételi szerződés. 

Szükséges a helyrajzi szám az adásvételi szerződésben?

Érdekesség, hogy az ingatlan beazonosítása nem kell, hogy feltétlenül annak az ingatlan nyilvántartásban feltüntetett helyrajzi számát és pontos címét jelentse, akár az is elegendő lehet, ha egy pontos leírásból egyértelműen beazonosíthatóvá válik az ingatlan. 

Például az is megfelelő meghatározása az ingatlannak, hogy a megnevezett település „egyetlen zsákutcájában az utolsó kék színűre festett, nádfedeles tetővel rendelkező lakóház.

Utcakép felülrőlhttps://d3dogjcsys7uwa.cloudfront.net/wp-content/uploads/2023/11/08120910/gettyimages-1225411871-300x200.jpg 300w, https://d3dogjcsys7uwa.cloudfront.net/wp-content/uploads/2023/11/08120910/gettyimages-1225411871-768x512.jpg 768w, https://d3dogjcsys7uwa.cloudfront.net/wp-content/uploads/2023/11/08120910/gettyimages-1225411871-1536x1024.jpg 1536w, https://d3dogjcsys7uwa.cloudfront.net/wp-content/uploads/2023/11/08120910/gettyimages-1225411871-2048x1365.jpg 2048w, https://d3dogjcsys7uwa.cloudfront.net/wp-content/uploads/2023/11/08120910/gettyimages-1225411871-280x186.jpg 280w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px">

Mire alkalmas az ilyen egyszerű adásvételi szerződés?

Az ilyen egyszerű tartalmú adásvételi szerződés csak azt biztosítja a felek számára, hogy vitathatatlanná váljon a megállapodásuk létrejötte, esetlegesen foglaló fizetése esetén már a foglaló jogkövetkezményei alkalmazhatóak lesznek bármely fél szerződésszegése esetén. 

Arra is alapot adhat az ilyen egyszerű tartalmú adásvételi szerződés, hogy ha a földhivatal előtti eljáráshoz szükséges megállapodást bármelyik fél már nem lenne hajlandó aláírni, a bíróság a bejegyzéshez szükséges okiratot ezen dokumentum alapján már ítéletével tudja pótolni.

Milyen érvényes adásvételi szerződésre van szükség a bejegyzéshez?

Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen módon létrejött, érvényes adásvételi szerződés azonban arra nem alkalmas, hogy ez alapján az ingatlan-nyilvántartásban a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön. 

Az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz már szükséges lesz az ügyvéd által ellenjegyzett, külön jogszabályban részletesen meghatározott tartalommal vesszős formai kellékekkel ellátott írásbeli szerződés.

Ki készíthet vételi ajánlatot?

Az ingatlan értékesítésére vonatkozó dokumentumok jelentős értékekről szólnak, ezért mindenképpen érdemes ezek elkészítését megfelelő jogi végzettséggel és tapasztalattal rendelkező ügyvédekre bízni. 

Feltehetően erre utalt a törvényalkotó akkor, amikor a Lakástörvényben kifejezetten rögzítette, hogy az ingatlan értékesítésére vonatkozó jognyilatkozatokat, vételi ajánlatot, és az annak elfogadását tartalmazó okiratot az ingatlanközvetítők nem jogosultak készíteni, szerkeszteni.

A vételi ajánlat elfogadása is létrehozza az adásvételi szerződést?

A cikk címében feltett kérdésre válaszként az fogalmazható meg, hogy a fentiekben leírt, egyszerű szerződés oly módon is létrejöhet, hogy a vevő írásban megküldi az ingatlan megvásárlására vonatkozó, aláírt vételi ajánlatát, amely tartalmazza az ingatlan megjelölését, a vételi szándékot, és a vételárat. 

Ha ezt a vételi ajánlatot írásban, aláírásával ellátva az eladó elfogadja, és ő is rögzíti az eladási szándékot, az ingatlan meghatározását és megerősíti a vételárat, akkor a két dokumentum tartalma együttesen létrehozza az ingatlan nyilvántartási bejegyzésre még alkalmatlan, de már érvényes ingatlan adásvételi szerződést.

A blogcikk szerzője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója (info@ugyvedhazak.hu).

JOGI ISMERETEK
Mi a különbség a félkizárólagos és a kizárólagos ingatlanközvetítői szerződés között?
Mi a különbség a félkizárólagos és a kizárólagos ingatlanközvetítői szerződés között?
Az ingatlanközvetítő alapvető feladata, hogy eladja az ügyfele lakását/házát vagy éppen találjon számára megfelelő otthont. A két fél közötti együttműködést egy ingatlanközvetítői szerződés alapozza meg. Meghatározza, hogy a tanácsadót mikor, milyen feltételek és teljesítés mellett illeti meg a meghatározott jutalék az eladott ingatlan után.
Családi ház, sorház, ikerház és házrész – ingatlantípusok érthetően
Családi ház, sorház, ikerház és házrész – ingatlantípusok érthetően
Amikor házat vennénk vagy adnánk el, óhatatlanul is olyan kifejezésekkel találkozunk, mint családi ház, sorház, ikerház vagy házrész. Mit is jelentenek ezek a fogalmak, miről döntünk, amikor egyiket vagy másikat választjuk? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és persze a meghatározásokat, amiket vevőként és eladóként is fontos, hogy ismerj.
Lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert – mit is jelentenek ezek a fogalmak?
Lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert – mit is jelentenek ezek a fogalmak?
Amikor telket, házat, vagy bármilyen egyéb ingatlant vásárolunk, akkor gyakran találkozhatunk a lakóterület, üdülőövezet, külterület, valamint a zártkert kifejezésekkel, de csak kevesen tudják, pontosan mit is takarnak ezek a besorolások. Miért fontos ez? Azért, mert nem mindegy, hogy milyen építészeti övezetben található a kiszemelt ingatlan. Számos hozzárendelt jogszabályi előírás befolyásolhatja többek között a beépíthetőséget, a bővítést, az épület magasságát, vagy a parkolóhelyek kialakításának lehetőségét. Ismerjük meg részletesebben ezeket a kifejezéseket!
Ezek a legfontosabb szempontok építési telek vásárlása előtt
Ezek a legfontosabb szempontok építési telek vásárlása előtt
Mindenki szeretné egyszer felépíteni a saját házát, amiben álmai otthonaként minden egyes kis zugot az elképzeléseinek megfelelően valósít meg. Ehhez első lépésként meg kell találnunk a megfelelő építési telket. A tökéletes építési telek megvásárlásánál azonban sok mindenre oda kell figyelnünk. Ennek a kiválasztási folyamatnak a legfőbb buktatóit, lényeges elemeit szedtük össze az alábbi cikkben.
^