Magyar
Nemrég tette közzé a KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, amiből kiderül, hogy kis mértékben újra gyorsulni kezdett a lakásárak emelkedése. Ezzel együtt az első negyedéves számok mostanra az unió többi országában is elérhetővé váltak, így megnéztük, mit jelent a magyarországi 7,1 százalékos éves áremelkedés a kontinens többi országához képest. A korábbi évekhez képest talán még soha nem voltak ilyen eltérő irányok az EU egyes országainak lakáspiacain.
Magyarország ez elmúlt évtizedben nagyon gyakran volt dobogós, sőt többször aranyérmes a lakásárak változásában az uniós országok között. 2022 közepétől azonban jelentősen lelassult a piac, a magas kamatok és a gyengén teljesítő gazdaság miatt a vásárlók közül sokan inkább kivártak a döntéssel, ami nagyon alacsony tranzakciószámokat és a lakásár-emelkedés hirtelen jött lassulását eredményezte.
A folyamat mostanra stabilizálódni tudott, 2024 első negyedévében év/év alapon 7,1 százalékkal emelkedtek a hazai lakásárak, ami a 6. legmagasabb érték volt az unióban. A két éllovas Lengyelország és Bulgária, melyek mindegyikében 15 százalék feletti volt az éves lakásár-emelkedés. Eközben viszont több nyugat-európai országban is jelentősen csökkentek a lakásárak. A legnagyobb visszaeső Luxemburg mellett nagyon gyengén teljesített az unió két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország, melyek mindegyikében 5 százalék körüli volt az éves lakásárcsökkenés.
Egy negyedév adataiból azonban csak pillanatnyi képet kapunk az árváltozásról, így érdemes legalább négy negyedévet összehasonlítani, amiből már a rövidebb trendek is kirajzolódnak. A következő táblázatban jól látszik, hogy míg a legtöbb ország lakáspiaca a tavalyi évben gyengélkedett, addig Lengyelországban és Bulgáriában továbbra is szárnyaltak az árak, ami a két ország gazdasági teljesítményének és a növekvő jövedelmeknek is köszönhető.
A harmadik helyen álló Litvániában is közel 10 százalékos éves áremelkedés jellemezte a lakáspiacot az előző négy negyedévben, míg Horvátországban a korábbi kétszámjegyű (10 százalék feletti) drágulás kezd fokozatosan mérséklődni.
Észtország és Magyarország úgy tűnik, túl lehet a mélyponton, mindkét országban mérsékelten, de folyamatosan gyorsul az áremelkedési dinamika. Az Európai Unió legtöbb országára ez a trend jellemző, azaz a 2023-as gyenge teljesítményt egy enyhe növekedés követi idén. A mélypont azonban mindenhol más szintet jelentett, számos országban nominálisan is érdemi árcsökkenés történt.
MÍG 2023 MÁSODIK NEGYEDÉVÉBEN ÉV/ÉV ALAPON 9 ORSZÁGBAN CSÖKKENTEK A LAKÁSÁRAK, 2024 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN MÁR CSAK 7 ORSZÁGBAN LÁTHATTUNK CSÖKKENÉST.
Hollandiában a korábbi 4 százalékos árcsökkenést próbálja most ledolgozni a piac, de Csehországban is negatív értékek jellemezték a 2023-as évet. Dániában szintén 6 százalékos csökkenésről indultunk, ami mostanra tudott minimálisan 1 százalék feletti növekedésbe fordulni. Romániában ugyanakkor nem volt akkora a visszaesés, ami azt is jelentheti, hogy ott nem volt annyira túlárazott a piac, mostanra 5-6 százalékos éves áremelkedést látunk.
Van azonban 6 olyan ország, amelyekben az elmúlt négy negyedévben év/év alapon folyamatosan árcsökkenés látható, ezek: Svédország, Ausztria, Szlovákia, Finnország, Németország és Luxemburg.
KÜLÖNÖSEN NÉMETORSZÁG ÉS LUXEMBURG ÉLT ÁT SÚLYOS VISSZAESÉST, AMELYEK MINDEGYIKÉBEN VOLTAK OLYAN IDŐSZAKOK, AMIKOR ÉVES ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 10 SZÁZALÉK FELETTI VOLT A LAKÁSÁRCSÖKKENÉS.
A trendeket tekintve azonban a legrosszabb képet a francia lakáspiac mutatja, ahol 2023 második negyedévében még pluszban tudott maradni a lakásárváltozási dinamika, de azóta folyamatosan egyre nagyobb árcsökkenést látunk.
| Lakásárak éves változása az egyes negyedévekben (%) | ||||
| országok | 23 Q2 / 22 Q2 | 23 Q3 / 22 Q3 | 23 Q4 / 22 Q4 | 24 Q1 / 23 Q1 |
| Lengyelország | 7 | 9,3 | 13 | 18 |
| Bulgária | 10,7 | 9,2 | 10,1 | 16 |
| Litvánia | 9,4 | 8,7 | 8,3 | 9,9 |
| Horvátország | 13,7 | 10,9 | 9,5 | 9,1 |
| Észtország | 5 | 3,8 | 5,8 | 7,8 |
| Magyarország | 6,4 | 4,7 | 6 | 7,1 |
| Portugália | 8,7 | 7,6 | 7,8 | 7 |
| Málta | 5,3 | 5,7 | 6,7 | 6,7 |
| Spanyolország | 3,7 | 4,5 | 4,3 | 6,4 |
| Írország | 2,7 | 1,4 | 3,1 | 6,3 |
| Szlovénia | 7,5 | 5,6 | 6,9 | 6,3 |
| Izland | 10,1 | 2,7 | 3,8 | 5,7 |
| Románia | 0,1 | 4,8 | 3,7 | 5,5 |
| Lettország | 5,4 | 3 | 0,8 | 3,7 |
| Hollandia | -4,1 | -3,7 | 0,1 | 3,6 |
| Belgium | 1,8 | 1 | 2,8 | 3,1 |
| Norvégia | 1,9 | -0,5 | 2,1 | 1,8 |
| Olaszország | 0,6 | 1,7 | 1,8 | 1,7 |
| Svájc | 2,4 | 1,3 | 1,3 | 1,5 |
| Csehország | -2,9 | -3,5 | -1 | 1,2 |
| Dánia | -6,2 | -4,8 | -0,9 | 1,2 |
| Ciprus | 3,6 | 0,6 | 1,6 | 1,1 |
| Svédország | -6,8 | -4,2 | -2,9 | -1,6 |
| Ausztria | -2,8 | -5,4 | -3 | -2,2 |
| Szlovákia | -2,2 | -4,1 | -1,4 | -3 |
| Finnország | -5,6 | -7,2 | -4,8 | -4,3 |
| Franciaország | 0,7 | -1,6 | -3,6 | -4,8 |
| Németország | -9,6 | -10,2 | -7,2 | -5,7 |
| Luxemburg | -5,9 | -13,9 | -14,5 | -10,9 |
| Forrás: Eurostat | ||||
Nem meglepő tehát, hogy a 2022 elején mért éves 10 százalékos uniós lakásár-növekedés másfél év alatt negatívba fordult, ahonnan most kezd ismét kilábalni a piac.
Az elmúlt évtizedben az eurózónában jellemzően kisebb mértékű volt az áremelkedés, mint a más fizetőeszközt használó országokban, és a mostani árcsökkenés is jelentősebb volt az eurót használó országokban, így
A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK, KÖZTÜK MAGYARORSZÁG, CSEHORSZÁG, LENGYELORSZÁG VAGY ROMÁNIA LAKÁSÁRAI IS EGYRE JOBBAN ZÁRKÓZNAK FEL A NYUGAT-EURÓPAI ÁRSZINTEKHEZ.
Gyakran halljuk, hogy ha a fociban nem is, legalább lakásár-emelkedésben Európa-bajnokok vagyunk. Ennek az állításnak az igazságtartalma attól függ, melyik kezdőévhez képest nézzük a számokat. Ha 2010 és 2024 első negyedéve között vizsgáljuk a változást, akkor Magyarország Európában harmadik, az unióban pedig második helyen áll a lakásárak emelkedése tekintetében. Ha viszont 2013-at vennénk alapul, akkor igaz lenne a kijelentés, mivel 2010 és 2013 között érdemben csökkentek nálunk a lakásárak, így még alacsonyabb lenne a bázis.
2010 ÓTA MINDÖSSZE KÉT UNIÓS ORSZÁG VAN, AHOL TÖBB MINT HÁROMSZOROSÁRA EMELKEDTEK A LAKÁSÁRAK: ÉSZTORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG.
A többi ország ezt meg sem tudta közelíteni, a két másik balti államban két és félszeres, míg több mint kétszeres Csehországban, Ausztriában és Luxemburgban volt a drágulás.
Érdekesség viszont, hogy például Cipruson és Olaszországban (és feltehetően az adathiányos Görögországban is) nominálisan is stagnáltak/csökkentek az elmúlt 15 évben a lakásárak, így nem meglepő, hogy egyre több magyar dönt úgy, hogy az itteni lakásának árából egy hasonló vagy akár nagyobb méretű lakást vásárol a felsorolt mediterrán országok valamelyikében.
Ami pedig a narancssárgával jelölt lakbérek változását illeti, ott a legtöbb országban kisebb volt a növekedés, ami a sok országban életben lévő lakbérszabályozásnak is köszönhető. Ez alól Írország jelent kivételt, ahol a nemzetközi multinacionális vállalatok nagy száma miatt magasabb a technológiai szektorban dolgozó lakásbérlők aránya, ami különösen Dublinban okoz lakáshiányt és elszálló lakbéreket.
Végignézve tehát az unió országait elmondható, hogy a lakáspiaci folyamatokban ha van is hasonlóság, mostanra egyértelműen látszik, mely országok tudták az elmúlt két év lassulását a legkisebb visszaesés mellett átvészelni, és mely országokban okozott tartósabb árcsökkenést a válság. A nagyobb országok közül a két szélsőértéket Németország és Lengyelország képviseli, utóbbiban az elmúlt két évben mintegy 30-40 százalékkal kerültek közelebb a lakásárak a németországi árszintekhez.
){kind=icon}