Tovább csúszik az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése

Tovább csúszik az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése

2024-06-19 20:32:00
Forrás: portfolio.hu

Elfogadta a parlament az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, melynek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. A legutóbbi, 2024. október 1-i bevezetés helyett csak a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.


Már korábban döntött a kormány a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről, de a hatályba lépés tervezett időpontját több alkalommal is elhalasztották. Ezúttal ismét későbbi időpontot tűztek ki, vagyis idén október eleje helyett 2025. január közepétől kell csak az új szabályokat alkalmazni.

A projekt célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze. Ennek eredményeként lehetővé válik az automatikus döntéshozatal, csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje, valamint a közigazgatási adminisztratív terhek is. Korábban már összegyűjtöttük azt a tíz dolgot, amit tudni lehet az új törvényről.

Tíz dolog, amit már tudunk az új törvényről

  1. Elektronikus ingatlan-nyilvántartás: a legfontosabb gyakorlati változás, hogy az eddigi papír alapú ügyintézés megszűnik és azt elektronikus ügyintézés váltja fel, valamint maga a nyilvántartás is elektronikussá válik. Így például az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés és törlés iránti kérelem benyújtása is kizárólag elektronikusan történhet.
  2. Kötelező jogi képviselet: a kérelmeket ezentúl nem a földhivatal munkatársai kezelik, hanem az eljáró jogi képviselő nyújtja be közvetlenül a rendszerben. A beadványokat így azonnal iktatják, és leterheltség függvényében bármely földhivatal intézheti azokat.
  3. Nyilvántartások összekapcsolása: a nyilvántartás – elektronikus voltánál fogva – ezentúl összekapcsolható lesz más állami nyilvántartásokkal, így annak adatai automatikusan frissülnek majd. Ezzel gördülékenyebbé válik az információáramlás és a kapcsolattartás. A gyakorlatban például sokszor problémát jelent, hogy a tulajdoni lapon a tulajdonosra vonatkozó adatok elavultak. A jövőben ez a probléma kevésbé fog felmerülni, mivel a jogosultak adatai automatikusan frissülnek majd az összekötésnek köszönhetően egyrészt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, másrészt a cégnyilvántartásból.
  4. Automatikus hibaellenőrzés: további praktikus változás, hogy a kérelem adatait az informatikai rendszer a bevitelt követően azonnal ellenőrzi, és csak abban az esetben széljegyzi a beadványt, ha a szükséges adatokat helyesen töltötték ki. Ez gyorsabb eljárást fog jelenteni ahhoz képest, amikor az okirat elemeit ügyintéző ellenőrizte.
  5. Elektronikus aláírás szükségessége: az új törvény előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt (vagyis azt a nyilatkozatot, amely például ingatlan-adásvétel esetén az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges) egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni. Az elektronikus aláírás e-személyivel is adható, amely megoldással azonban a magyar lakosságnak eddig csupán töredéke élt. Az új törvény szerint ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyvédi meghatalmazás szintén csak a fenti feltételeknek megfelelő elektronikus aláírással hitelesített űrlapon adható, ennek hiányában pedig a kormányablakon vagy külképviseleten való hitelesítés útján.
  6. Automatikus döntéshozatal: egyes kérelmeket automatikus döntéshozatali eljárás keretében bírálhat el az ingatlanügyi hatóság, így a vevő tulajdonjogát - bizonyos feltételek fennállása esetén - akár már egy órán belül is bejegyezhetik. Ez jelentős változást hozhat az eddigi várakozási időkhöz képest – megjegyezve, hogy automatikus döntéshozatal csak a legegyszerűbb megítélésű ügyekben, az esetek egy szűk részében fog érvényesülni.
  7. Ranghelyek egyszerűbb megítélése: a beadványok elektronikus beérkezésének köszönhetően az egyes beadványok közti sorrendiséget könnyebb lesz felállítani. Eddig az egy napon érkező, ugyanazon napon aláírt beadványok ugyanazon földhivatalhoz való érkezése problémát okozott a sorrendiség szempontjából. Ezentúl az elektronikus benyújtásnak köszönhetően az egy napon beérkező kérelmek közt is másodpercpontossággal lehet majd rangsort felállítani.
  8. Személyes adatok megismerhetősége: az új törvény a tulajdoni lapon szereplő adatok megismerhetőségét szigorítja, melyet - a jogalkotó érvelése szerint - adatvédelmi igények indokolnak. Így ezentúl a tulajdoni lapból csak a jogosult neve és lakcíme ismerhető meg szélesebb körben, a további személyazonosító adatok már csak a törvény szerinti célból, meghatározott személyek által ismerhetők meg.
  9. Perbejegyzés: az ingatlanra vonatkozóan folyó perekről történő tudomásszerzés az ingatlan esetleges vevői és egyéb jogosultak szempontjából is fontos lehet. Jelenleg akár hónapok is eltelhetnek egy, az ingatlannal kapcsolatos per megindulása, és a tulajdoni lapon történő feljegyzés között: ráadásul a feljegyzés csak az ügyfél külön kérelmére történik meg. Ezentúl az ingatlanra vonatkozó bizonyos perek megindítása tényének bejegyzése érdekében a bíróság hivatalból értesíti az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet, aki bejegyzi a per tényét az ingatlanra vonatkozóan.
  10. Gyorsabb, megbízhatóbb ügyintézés: a fentiekből adódóan jelentősen gyorsabbá válik a földhivatali ügyintézés, gyorsul az adásvételek folyamata, miközben a digitális rendszer a mindenkori tulajdonosok érdekeit is védi. Az ingatlannyilvántartást vezető hatóság tehermentesül, miután csak formai dolgokat kell, hogy ellenőrizzen.

Vannak még kihívások

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint az ingatlanok tulajdonjogának átruházását elektronikus aláírással vagy AVDH-val (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-Hitelesítés) kell hitelesíteni, vagyis az ingatlantranzakciók során kötelező az elektronikus aláírás használata.  Az adásvételi szerződést, ingatlanügyleteket kötő lakossági ügyfelek nagy része viszont jelenleg nem rendelkezik piaci alapú elektronikus aláírással.

Ezen segíthet a kormány szeptembertől elinduló DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilappja, ami belépési pontot jelent majd a lakosság számára a digitális államhoz. Az alkalmazást a piac felé is kinyitják: a digitális aláírást és az azonosítást a bankok, biztosítók, közműszolgáltatók is használni fogják. Az egyik elektronikus aláírási lehetőség a DÁP-ban szereplő minősített elektronikus aláírás lesz.

Fontos kérdés, milyen folyamat révén válhatunk digitális állampolgárrá, ugyanis ettől is függ majd, mennyire gyorsan terjed el az alkalmazás a lakossági körben. Ugyan az előregisztráció egyelőre csak személyesen, kormányablakban tehető meg, de a DÁP alkalmazást távoli azonosítással, azaz digitális csatornán is lehet majd aktiválni. Ez a jelenlegi tervek szerint szeptember 1-től még nem lesz elérhető, de legkésőbb jövő január 31-ig igen.

Ez alapján úgy tűnhet, hogy január 15-e és 31-e között lesz két hét, amikor már működni fog az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, de már nem lesz AVDH, ugyanakkor a jogszabály-változtatásból arra lehet következtetni, hogy a földhivataloknál a papíralapú ügyintézés nem szűnik meg azonnal, hanem addig, amíg az új rendszert be nem járatják, határozatlan ideig továbbra is elérhető lesz.


JOGI ISMERETEK
Mi a különbség a félkizárólagos és a kizárólagos ingatlanközvetítői szerződés között?
Mi a különbség a félkizárólagos és a kizárólagos ingatlanközvetítői szerződés között?
Az ingatlanközvetítő alapvető feladata, hogy eladja az ügyfele lakását/házát vagy éppen találjon számára megfelelő otthont. A két fél közötti együttműködést egy ingatlanközvetítői szerződés alapozza meg. Meghatározza, hogy a tanácsadót mikor, milyen feltételek és teljesítés mellett illeti meg a meghatározott jutalék az eladott ingatlan után.
Családi ház, sorház, ikerház és házrész – ingatlantípusok érthetően
Családi ház, sorház, ikerház és házrész – ingatlantípusok érthetően
Amikor házat vennénk vagy adnánk el, óhatatlanul is olyan kifejezésekkel találkozunk, mint családi ház, sorház, ikerház vagy házrész. Mit is jelentenek ezek a fogalmak, miről döntünk, amikor egyiket vagy másikat választjuk? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és persze a meghatározásokat, amiket vevőként és eladóként is fontos, hogy ismerj.
Lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert – mit is jelentenek ezek a fogalmak?
Lakóövezet, üdülőövezet, külterület és zártkert – mit is jelentenek ezek a fogalmak?
Amikor telket, házat, vagy bármilyen egyéb ingatlant vásárolunk, akkor gyakran találkozhatunk a lakóterület, üdülőövezet, külterület, valamint a zártkert kifejezésekkel, de csak kevesen tudják, pontosan mit is takarnak ezek a besorolások. Miért fontos ez? Azért, mert nem mindegy, hogy milyen építészeti övezetben található a kiszemelt ingatlan. Számos hozzárendelt jogszabályi előírás befolyásolhatja többek között a beépíthetőséget, a bővítést, az épület magasságát, vagy a parkolóhelyek kialakításának lehetőségét. Ismerjük meg részletesebben ezeket a kifejezéseket!
Létrejön az adásvételi szerződés a vételi ajánlat elfogadásával?
Létrejön az adásvételi szerződés a vételi ajánlat elfogadásával?
Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződések tekintetében számos félreértés, téves értelmezés jelenik meg a köztudatban. Sokak számára egy ingatlannal kapcsolatos adásvételi szerződés képe úgy jelenik meg, hogy az a felek az ingatlan megtekintése, átvizsgálása és a közöttük történt előzetes, akár szóbeli megállapodást követően egy ügyvédi irodában az ügyvéd által előzetesen elkészített, írásbeli okiratok aláírásával, és az ügyvéd által történő ellenjegyzését jelenti.Cikkünkben bemutatjuk, hogy miként jön létre egy ingatlan adásvételi szerződése.
^