Elfogadta a parlament az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, melynek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. A legutóbbi, 2024. október 1-i bevezetés helyett csak a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.
Már korábban döntött a kormány a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről, de a hatályba lépés tervezett időpontját több alkalommal is elhalasztották. Ezúttal ismét későbbi időpontot tűztek ki, vagyis idén október eleje helyett 2025. január közepétől kell csak az új szabályokat alkalmazni.
A projekt célja, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze. Ennek eredményeként lehetővé válik az automatikus döntéshozatal, csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje, valamint a közigazgatási adminisztratív terhek is. Korábban már összegyűjtöttük azt a tíz dolgot, amit tudni lehet az új törvényről.
Tíz dolog, amit már tudunk az új törvényről
- Elektronikus ingatlan-nyilvántartás: a legfontosabb gyakorlati változás, hogy az eddigi papír alapú ügyintézés megszűnik és azt elektronikus ügyintézés váltja fel, valamint maga a nyilvántartás is elektronikussá válik. Így például az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés és törlés iránti kérelem benyújtása is kizárólag elektronikusan történhet.
- Kötelező jogi képviselet: a kérelmeket ezentúl nem a földhivatal munkatársai kezelik, hanem az eljáró jogi képviselő nyújtja be közvetlenül a rendszerben. A beadványokat így azonnal iktatják, és leterheltség függvényében bármely földhivatal intézheti azokat.
- Nyilvántartások összekapcsolása: a nyilvántartás – elektronikus voltánál fogva – ezentúl összekapcsolható lesz más állami nyilvántartásokkal, így annak adatai automatikusan frissülnek majd. Ezzel gördülékenyebbé válik az információáramlás és a kapcsolattartás. A gyakorlatban például sokszor problémát jelent, hogy a tulajdoni lapon a tulajdonosra vonatkozó adatok elavultak. A jövőben ez a probléma kevésbé fog felmerülni, mivel a jogosultak adatai automatikusan frissülnek majd az összekötésnek köszönhetően egyrészt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, másrészt a cégnyilvántartásból.
- Automatikus hibaellenőrzés: további praktikus változás, hogy a kérelem adatait az informatikai rendszer a bevitelt követően azonnal ellenőrzi, és csak abban az esetben széljegyzi a beadványt, ha a szükséges adatokat helyesen töltötték ki. Ez gyorsabb eljárást fog jelenteni ahhoz képest, amikor az okirat elemeit ügyintéző ellenőrizte.
- Elektronikus aláírás szükségessége: az új törvény előírja, hogy a tulajdonjog bejegyzési engedélyt (vagyis azt a nyilatkozatot, amely például ingatlan-adásvétel esetén az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges) egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni. Az elektronikus aláírás e-személyivel is adható, amely megoldással azonban a magyar lakosságnak eddig csupán töredéke élt. Az új törvény szerint ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyvédi meghatalmazás szintén csak a fenti feltételeknek megfelelő elektronikus aláírással hitelesített űrlapon adható, ennek hiányában pedig a kormányablakon vagy külképviseleten való hitelesítés útján.
- Automatikus döntéshozatal: egyes kérelmeket automatikus döntéshozatali eljárás keretében bírálhat el az ingatlanügyi hatóság, így a vevő tulajdonjogát - bizonyos feltételek fennállása esetén - akár már egy órán belül is bejegyezhetik. Ez jelentős változást hozhat az eddigi várakozási időkhöz képest – megjegyezve, hogy automatikus döntéshozatal csak a legegyszerűbb megítélésű ügyekben, az esetek egy szűk részében fog érvényesülni.
- Ranghelyek egyszerűbb megítélése: a beadványok elektronikus beérkezésének köszönhetően az egyes beadványok közti sorrendiséget könnyebb lesz felállítani. Eddig az egy napon érkező, ugyanazon napon aláírt beadványok ugyanazon földhivatalhoz való érkezése problémát okozott a sorrendiség szempontjából. Ezentúl az elektronikus benyújtásnak köszönhetően az egy napon beérkező kérelmek közt is másodpercpontossággal lehet majd rangsort felállítani.
- Személyes adatok megismerhetősége: az új törvény a tulajdoni lapon szereplő adatok megismerhetőségét szigorítja, melyet - a jogalkotó érvelése szerint - adatvédelmi igények indokolnak. Így ezentúl a tulajdoni lapból csak a jogosult neve és lakcíme ismerhető meg szélesebb körben, a további személyazonosító adatok már csak a törvény szerinti célból, meghatározott személyek által ismerhetők meg.
- Perbejegyzés: az ingatlanra vonatkozóan folyó perekről történő tudomásszerzés az ingatlan esetleges vevői és egyéb jogosultak szempontjából is fontos lehet. Jelenleg akár hónapok is eltelhetnek egy, az ingatlannal kapcsolatos per megindulása, és a tulajdoni lapon történő feljegyzés között: ráadásul a feljegyzés csak az ügyfél külön kérelmére történik meg. Ezentúl az ingatlanra vonatkozó bizonyos perek megindítása tényének bejegyzése érdekében a bíróság hivatalból értesíti az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet, aki bejegyzi a per tényét az ingatlanra vonatkozóan.
- Gyorsabb, megbízhatóbb ügyintézés: a fentiekből adódóan jelentősen gyorsabbá válik a földhivatali ügyintézés, gyorsul az adásvételek folyamata, miközben a digitális rendszer a mindenkori tulajdonosok érdekeit is védi. Az ingatlannyilvántartást vezető hatóság tehermentesül, miután csak formai dolgokat kell, hogy ellenőrizzen.
Vannak még kihívások
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint az ingatlanok tulajdonjogának átruházását elektronikus aláírással vagy AVDH-val (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-Hitelesítés) kell hitelesíteni, vagyis az ingatlantranzakciók során kötelező az elektronikus aláírás használata. Az adásvételi szerződést, ingatlanügyleteket kötő lakossági ügyfelek nagy része viszont jelenleg nem rendelkezik piaci alapú elektronikus aláírással.
Ezen segíthet a kormány szeptembertől elinduló DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilappja, ami belépési pontot jelent majd a lakosság számára a digitális államhoz. Az alkalmazást a piac felé is kinyitják: a digitális aláírást és az azonosítást a bankok, biztosítók, közműszolgáltatók is használni fogják. Az egyik elektronikus aláírási lehetőség a DÁP-ban szereplő minősített elektronikus aláírás lesz.
Fontos kérdés, milyen folyamat révén válhatunk digitális állampolgárrá, ugyanis ettől is függ majd, mennyire gyorsan terjed el az alkalmazás a lakossági körben. Ugyan az előregisztráció egyelőre csak személyesen, kormányablakban tehető meg, de a DÁP alkalmazást távoli azonosítással, azaz digitális csatornán is lehet majd aktiválni. Ez a jelenlegi tervek szerint szeptember 1-től még nem lesz elérhető, de legkésőbb jövő január 31-ig igen.
Ez alapján úgy tűnhet, hogy január 15-e és 31-e között lesz két hét, amikor már működni fog az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, de már nem lesz AVDH, ugyanakkor a jogszabály-változtatásból arra lehet következtetni, hogy a földhivataloknál a papíralapú ügyintézés nem szűnik meg azonnal, hanem addig, amíg az új rendszert be nem járatják, határozatlan ideig továbbra is elérhető lesz.
){kind=icon}